Emlékszem, hogy
Édesapám ültetett a kertbe régen olyan babot, ami mindig felfutott a kerítésre
és még nyáron, frissen lehetett leszedni. Nem zöldbab volt, hanem szép, nagy
szemű lilásan cirádás bab.
Ezt azért imádtam, mert
Anyu úgy készített belőle, igazán üdítő, nyári salátát, hogy megfőzte,
lecsepegtette, tett bele főtt tojást, karikára vágott lilahagymát, pici cukrot
és ecetet. Valami mennyei volt az íze.
Ezt egy picit
újragondoltam. Az ízeket szerettem volna megtartani, ami emlékeimben él, de
mélyebben akartam érezni, azt szerettem volna, ha egységesebb, harmonikusabban
oszlanak el az ízek.
Így döntöttem arra,
hogy pástétom formájában készítem el :) Amúgy is imádok jó sok krémet kenni a kenyérkére, amellett, hogy a pástétomok nagyon praktikus kencék; könnyen elkészíthetőek és tápláló finomságok.
Mivel nagyon hamar
elkészíthető, ezért jó szívvel ajánlom gyerekeknek is reggelire, hiszen egy
teljes kiőrlésű, rostdús kenyérkével teljes értékű fehérjeforráshoz juttatjuk
csemetéinket, mintha húst ennének.
 |
| Nyári friss babpástétom, balzsamecettel, uborka pálcika emberkékkel. |
Hozzávalók:
- nyári, friss bab ízlés szerinti menniségben
- friss lila sonkahagyma
- 2-3 keményre főtt tojás
- zsírszegény jughurt
- só, bors ízlés szerint
- balzsamecet ízlés szerint
Megmutatom milyen babot használtam:
 |
| Nyári fejtős bab. |
Elkészítés:
A babot főzzük meg,
majd tegyük bele turmixgépbe és turmixoljuk picit. Ezután tegyük bele
összedarabolva a főtt tojásokat, a darabokra vágott hagymát, fűszereket és a
joghurtot, ami finom krémessé teszi a pástétomot. végül csepegtessünk bele
balzsamecetet. Én Tokaji balzsamecetet tettem bele, ami édeskés ízt kölcsönzött
a pástétomnak, így egyéb édesítésre nem volt szükség.
Nagyon jó étvágyat
hozzá!
Amit a babról tudni érdemes.
100
gramm fejtett bab tápértéke:
kcal:
167g
fehérje:
10.8g
szénhidrát:
29g
zsír:
0.4g
A többi hüvelyeshez hasonlóan a fejtett bab is kitűnő
fehérjeforrás. Húsfélék helyettesítője lehet az étrendben, mivel fehérjéi a
gabonafélék (pl. száraztészta, rizs) fehérjéivel kiegészítve egyenértékűek a
hús vagy a tojás fehérjéivel.
Laboratóriumi kísérletek kimutatták, hogy a
szaponinok megakadályozzák a rákos sejtek reprodukálását és lassítják a daganat
növekedését, a proteázgátlók pedig megakadályozzák a rákos sejtek osztódását.
Az Amerikai Rákkutatási Intézet (American Institute of Cancer Research)
honlapján megjelent tanulmány szerint a legtöbb babot fogyasztó férfiak között
38 %-kal csökkent a prosztatarák kialakulásának kockázata azokhoz képest, akik
kevesebbet fogyasztottak.
A gabonaneműek (pl. köles, hajdina, barnarizs) és
a hüvelyesek (pl. bab, borsó, lencse) együttes fogyasztásával, TELJES ÉRTÉKŰ FEHÉRJÉHEZ jutunk.
Mit jelent ez az étkezés nyelvére lefordítva? Például
azt, hogy ha lencsefőzelékhez teljes kiőrlésű kenyeret is fogyasztunk, nincs
szükség feltétként húsra, hiszen a lencse/kenyér együttes fogyasztásával azok
fehérjetartalma egyenrangúvá válik a hús komplett (teljes értékű)
fehérjetartalmával. Az állati eredetű fehérjékkel ellentétben ugyanis a
hüvelyesek (a szójababot kivéve) nem tartalmazzák megfelelő mennyiségben és
összetételben a szervezet egészséges működéséhez szükséges esszenciális
aminosavakat. Ezt a szabályt különösen a vegetáriánusoknak fontos szem előtt
tartaniuk, így kiváló húspótló ételeket készíthetnek belőlük.
A fejtetett bab és a hüvelyesek az egyik legjobb
forrásai az oldható és oldhatatlan élelmi rostoknak. Az előbbiek megkötik a
bélben a koleszterint, ezáltal gátolják vagy csökkentik annak felszívódását.
Vizsgálatok szerint a bab a teljes vérkoleszterinszintet 19%-kal, a rossz
típusú koleszterinszintet pedig 24%-kal is csökkentheti, miközben a jó típusú
HDL-koleszterinszint változatlan marad. Ez az eredmény azoknál a betegeknél
jelentkezik leglátványosabban, akiknél a vérkoleszterinszint kiindulási értéke
magas.
Mivel a hüvelyesekben lévő keményítő ha nem pépesítjük
az oldhatatlan élelmi rostoknak köszönhetően a szervezetben csak nagyon lassan
szívódik fel, a belőle képződő szőlőcukor hosszabb idő alatt kerül be a
véráramba és nem emeli meg ugrásszerűen a vércukorszintet. Ennek különösen a
cukorbetegek számára van jelentősége, mivel segít vércukorszintjük egyenletesen
tartásában.
Az oldhatatlan rostok serkentik a bélmozgást, így
hatásosak székrekedés ellen, illetve mérséklik a vastag- és végbélrák
veszélyét, valamint elősegítik a rákkeltő anyagok és mérgek gyorsabb kiürülését
a szervezetből.
A fejtett bab jó forrása a niacinnak, tiaminnak
(B1-vitamin) folsavnak, riboflavinnak (B2-vitamin), pantoténsavnak, vasnak,
foszfornak, káliumnak és magnéziumnak. Tartalmaz béta-karotint (az A-vitamin előanyagát),
B6vitamint, C- és E-vitamint, biotint (H-vitamin), krómot, cinket és kalciumot.
Jelentős mennyiségű telítetlen zsírsav is található benne. 10 dkg-ja biztosítja
a napi foszforszükséglet, több mint egynegyedét. Ennek az ásványi anyagnak
fontos szerepe van a csontozat és a fogak épségének megőrzésében. A hüvelyesek,
így a bab is gazdag olyan vegyületekben (ún. proteáz-inhibitorokban), melyek a
bizonyos védelmet nyújtanak a bélbe kerülő rákkeltő anyagokkal szemben.
Tápanyagtartalmát a fagyasztás nem módosítja lényegesen, de a konzerválással
C-vitamintartalma csökkenhet (ez a szárításra is vonatkozik). A babkonzervek
nagy hátránya még, hogy többnyire egészségtelenül sok só van bennük.
A száraz babot főzés előtt 6-8 óráig vízben kell
áztatni, és kb. 40 perc alatt puhára főzni. Ezzel az eljárással csökkenthetjük
a benne lévő emészthetetlen szénhidrátok mennyiségét, s ezáltal a puffadást
okozó hatást. A fűszerezés szintén segít a szelek megelőzésében (pl. gyömbér,
babérlevél, édeskömény, kömény, kakukkfű, rozmaring, zsálya, borsfű, citromfű).
A kemény vagy főtlen vesebab az emberi szervezet
számára emészthetetlen anyagot is tartalmaz, ami súlyos ételmérgezést okozhat.
A szárított vesebabot áztatás után ezért először mindig forraljuk negyed óráig,
majd lassú tűzön főzzük addig, amíg a babszemek meg nem puhulnak. A többi
babfélében is van ehhez hasonló vegyület, de az rendszerint emészthető, és
akkor sem okoz problémát, ha az étel nem főtt meg kellőképpen. A renyhe
bélműködésben szenvedőknek azonban ezekkel a babféleségekkel is vigyázniuk
kell!
A bab és a hüvelyesek viszonylag sok purint
tartalmaznak, köszvényes betegeknek ezért érdemes kerülni, de legalábbis
mérsékelni fogyasztásukat.
A fejtett bab méreganyaga, a vicin a favizmusban (egy
örökletes enzimhiány-betegség) szenvedő betegeknél súlyos vérszegénységet
okozhat.
Parkinson-kór vagy depresszió miatt
monoaminoxidáz-gátló (MAO-inhibitor) gyógyszert szedők kérjék orvosuk tanácsát,
mivel e szerek egyik típusa a fejtett babbal együtt fogyasztva vészes
vérnyomás-emelkedést idézhet elő. Hasonló reakciót más élelmiszerek is
kiválthatnak (pl. élesztő, sajt, banán, pácolt hering, bor).
A fejtett bab őshazája Dél-Mexikó és Közép-Amerika. A
legrégebbi, 8-10 ezer éves leletek perui és mexikói ásatások során kerültek
elő. Európai "testvéréről" először Vergilius tesz említést. Európába
az "amerikai bab" Kolumbusz hajóival érkezett, és hamarosan el is
terjedt az egész kontinensen háttérbe szorítva a korábban fogyasztott
változatokat (pl. lóbab).
Hippokratész szerint a bab felfúvódást okoz, amit csak
azzal lehet csökkenteni, ha főve áttörjük. Később is úgy gondolták, hogy a bab
igencsak megterheli a gyomrot, így a vele élőknek nyugtalan és nehéz álmuk
lesz. Ugyanakkor a savanykás, tejfölös bablevest az alkoholtól megfáradt gyomor
legjobb ápolójának tekintették.
A bab hüvelyéből főzött teát vércukorszint- és
vérnyomáscsökkentőnek tartják, ami serkenti a szívműködést, sőt vizelethajtó
hatású. Külsőleg a fehér babot gyulladásokra, kelések érlelésére borogatásként
használták. Az őrölt szárazbab tejjel kevert pépjét meg sebek, ekcéma és
bőrviszketés gyógyítására ajánlották. Úgy tartották, hogy fogyasztása a
pattanásos bőrt belülről tisztítja.
Forrás:
http://www.vital.hu/themes/health/bab1.htm
http://www.beresalexandra.hu/tudtad/minden_amit_a_szaraz_huvelyesekrol_tudni_erdemes
Nagy ölelés :)
Iza.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése