Felvágottak. Együk? Ne együk?

Színes, szagos, ízletes, sima, sajtos, kerek, aszpikos, füstölt…, ezen kívül rengeteg jelzőt tudnék még felsorolni, ami a felvágottakra lenne igaz. 

Nagyüzemi felvágott.

Vannak néhány száz Ft/kg- tól a több ezer Ft/kg-ig, igen széles skálán. Az ár – érték arány nem mindíg van pariban. Az biztos, hogy azért a prémium kategóriások nagyon drágák. Vákum csomagolás (ami nem környezetbarát, ráadásul egészségkárosító) még dob rajta néhány száz Ft-t az árhoz.

Nagyon tudatosnak és körültekintőnek kell lennünk, ha a hentes pult előtt állunk.

Sokmindenki szereti, mert praktikus és „finom”. Praktikus, mert szendvicsbe, tojás alá, salátába, stb. tehető. Ha megvesszük, azonnal fogyasztható. (kész-, félkész termék!!). 

Én mindig úgy kérem a sonkát, hogy mondja meg az eladó, hogy melyikben van a legtöbb hús. Aztán vagy elhiszem vagy nem. Mindenesetre meguntam, mivel nem bízok benne, ezért magamnak készítettem sonkát.

A boltokban kapható finom!?? Valóban?

Egyik ismerősöm azt mondta, hogy tudja, hogy egészségtelen pl. a párizsi de ő annyira szereti az ízét, hogy nem bír lemondani róla.

Biztos tapasztaltátok már, hogy írásaimmal, receptjeimmel nem téríteni akarok. Mindenkiben tisztelem a saját hitét. Én csupán leírom véleményemet és igyekszek olyan ételeket készíteni, amelyek mind fizikumunkra, mind pedig mentális és lelki létünkre pozitívan hatnak. 

A természet részei vagyunk, ha a természet által létrehozott dolgokat fogyasztjuk, biztosak lehetünk abban, hogy megadjuk szervezetünknek, amire és amilyen mennyiségben szüksége van.

Hogy mennyire vagy igényes magadra és mennyire fontos neked az egészséged, azt Te tudod. Remélem tudok Neked inspirációt adni.

Párizsi, felejtős!! ..és szinte majdnem az összes felvágott.

Hogy miért felejtős? Pontokba szedtem és ez csak egy része az egészséges, mint jelző, filozófia, életmód, stb megcsúfolásának.

• Előszeretettel használják a felvágottakban a szóját, mely többek között az alacsonyabb hústartalmat, illetve a marhahúshoz képest a sertés- és baromfihús jóval kedvezőtlenebb vízfelvételi képességét hivatott helyettesíteni.
• Jó zsírmegkötő tulajdonságával együtt az állománykialakításban játszik fontos szerepet. A szója a párizsi zsír- és fehérjetartalmának is jelentős részét képezi. A hazánkban gyakori szójaallergia miatt azonban kiemelten fontos ezen allergén feltüntetése a csomagoláson. A szója helyett a borsóliszt alkalmazása egyre szélesebb körben elterjedt.
• A bőrke vízmegkötő és –megtartó képessége illetve magas fehérjetartalma miatt – a szója mellett – szintén fontos összetevője a nagyüzemi, olcsó párizsi gyártásnak.
• A fehérjetartalom növelésére egyes termékekben tejpor is található. Ez a tejallergiás egyéneknél okozhat gondot, allergiás esetekben tüzetesen olvassuk el az összetételt.
• A foszfátanyagok a hús – levágás és feldolgozás közötti – vízfelvevő képességének romlását korrigálják, azonban kalciummal komplexet képeznek, csökkentve ezáltal a szervezet kalciumellátottságát.
• Az elhíresült ízfokozó, a nátrium-glutamát is olyan összetevőnek tekinthető, mely elsősorban a jelentősen lecsökkentett hústartalom miatt került a termékbe (ízhelyettesítés). A feltételezett negatív élettani hatása(i) okán számos vizsgálat tárgyát képezi a szintén allergizáló, alapvetően íztelen, agyunkra ható anyag.

Képzeljétek! Nálam néhány éve jelentkezett az, hogy mikor megettem egy kínai ételt (soha többet nem eszek kínai kifőzdében, üzletközpontban, stb,) elkezdett a tarkómnál zsibbadni. Mintha ezer hangya mászkált volna a nyakamon, fejemben. Picit szédültem de amitől megijedtem, hogy ránéztem a kezemre, az ereim kidülledve, majd ki durrantak, fejem kóválygott, teljesen enervált lettem. Kb. fél óráig tartott ez az állapot. Nátrium glutamát!!! Köszi szépen :(

Nézzük tovább:

• A csökkentett hústartalom hozománya a színezék használatais, mely a megfelelő színhatás elérését segíti.
• A fűszerek helyett ma már fűszeraromákat alkalmaz az élelmiszeripar, melyek olcsóságuk mellett mikrobiológiai szempontból jóval megbízhatóbbak. A felhasznált aromák, ízfokozók és színezékek mennyisége fordítottan arányos a hústartalommal. A füstölésre fordítható idő minimalizálása, illetve a műbél használata (mikrobiológiailag megbízhatóbb, mint a természetes bél) okán az élelmiszeripar a klasszikus füstölés helyett ma már sokszor füstoldatot használ.
• A tartósítószerek illetve –eljárások mellett a műbél alkalmazásával az eltarthatóság jelentősen növelhető.
• Az eltarthatóság növelését illetve az íz, szín-kialakítást is segíti a magas (nitrites)sótartalom. A bolti felvágottak 99 %-a nitritet tartalmaz, amely élettani szempontból azonban igen kedvezőtlen (pl. magas vérnyomás kialakulása).Magyarországon a sófogyasztás az ajánlott mennyiség körülbelül 3-3,5-szerese, melynek jelentős részét az alapélelmiszerekből, így például a felvágottakból vesszük magunkhoz".

Mű az egész.

Élettani hatások:

Nitrites "pác-só"(E249): A húskészítményeket nitrites pácsóval tartósítják. Ez köztudatban rákkeltő nitrozamint képez a szervezetben, az állatkísérletek pedig a májat és az örökítő anyagot károsító hatásukat is kimutatták, de erről az élelmiszeripar nem akar tudomást venni. Az élelmiszeripari szakemberek szerint még mindig jobb a rák veszély, mint az esetleges Clostridium botulinum /amely ellen véd a nitrit/ által okozott súlyos ideggyulladás, mely vidéken régen gyakrabban elofordult. No comment!

Nátrium.glutamát: A Na-glutamát egy neurotoxin, vagyis idegméreg. Tönkre teszi az agysejteket és többek között az agyalapi mirigy által irányított funkciókat. A következő tüneteket okozhatja: migrénes fejfájás, hányinger, hányás, hasmenés, asztmás rohamok, egyensúlyzavarok, mellkasi fájdalmak, erős szívdobogás, gyerekeknél viselkedési zavarok. Jelentkezhetnek allergiás tünetek is: bőrpír, orrfolyás, kiütések. Egyéni érzékenységnek megfelelően van, akinél a legkisebb mennyiség is azonnali reakciót vált ki, van, akinél csendesen a felszín alatt munkálkodik. A gyerekek vannak a legnagyobb veszélynek kitéve, mert náluk a vér-agy gát fejletlenebb állapota miatt a mérgező anyagok könnyebben találnak utat az agyba. A legújabb kutatások szerint a Na-glutamát nem egyszerűen csak allergiát okoz, hanem idegi elváltozásokat is így Parkinson-, vagy Alzheimer-kórt. Káros hatásáról már 1968-ban lehetett cikket olvasni egy neves amerikai orvosi lapban, azóta számos kísérlet bizonyította sejtméreg mivoltát.

A glutamát ingerületátvivő aminosav, az agyi neuronok közötti információ átvitelben játszik szerepet. Ma már ismert, hogy a leggyakoribb daganatfajtáknak: mell, prosztata, bőr, vastagbél, tüdő, petefészekrák, valamint a fej és nyaki tumoroknak vannak glutamát receptoraik. Ha ezek a daganatok sok glutamátot választanak ki, sokkal gyorsabban nőnek és terjednek, valamint a szokásos kezelési eljárást is megzavarják.

A szója élettani hatásairól itt olvashatsz.

A húsiparban használatos "technológiai segédanyagok" listája a végtelenségig folytatható: tartósítószerek (például az aluminium-szulfát, a karboxi-metil-cellulóz, a kálium-szorbát, a benzoésav vagy a glyoxal), húspuhítók (papain, ficin, bromalin), antioxidánsok, cukor és így tovább. Még terjedelmesebb az adalékanyagok káros mellékhatásainak listája: idegrendszeri és emésztőszervi megbetegedések, rák, allergiás rohamok.

Ha nem tudsz lemondani róla:

• legfontosabb, hogy nézd meg miből készült
• legyen mindig friss
• a marketing „duma” a csomagoláson megtévesztő lehet (fitt vagy mégse, ilyen szöveggel drágábban tudják eladni).

A legjobb ha Te készíted el otthon, így biztonsággal fogyaszthatod amellett, hogy sokkal olcsóbban is a tányérodra, szendvicsedbe kerülhet.

100 % csirkemell sonka recept.

Forrás; mi van a párizsban?

Forrás, tartósítószerek.

Forrás, Na-glutamát.

Nagy ölelés :) Legyetek körültekintőek!

Iza.